FÓKUSZBAN A LELKI EGÉSZSÉG

Egészséges, lelkileg kiegyensúlyozott, boldog gyermekeket csak egészséges és lelkileg kiegyensúlyozott, boldog pedagógusok nevelhetnek. Számtalan helyi és nemzetközi kutatás, felmérés igazolja a lelki egészség támogatását célzó programok szükségességét elsősorban a gyermekek, fiatalok esetében. Ez a kiindulópontja annak a háromlépcsős lelkiegészség-védő prevenciós programnak, amelyet Csíkszereda önkormányzata úttörőként indított el, és amelynek elsődleges célja az iskolák mentálhigiénés kultúrájának átalakítása, vagyis a hangsúly áthelyezése az oktatási intézményekben a túlzott teljesítményorientáltságról a diákok testi és lelki jól-létére, személyiségfejlődésére. 

A program olyan oktatási környezet kialakítását szeretné támogatni, amely az egyén jól-létére helyezi a hangsúlyt, mert ez az alapja a fejlődésnek és az egészséges közösség működésének. Mentálisan egészségesnek, jól működőnek lenni azt jelenti, hogy jó viszonyt ápolunk magunkkal, társainkkal és a világgal, valamint jó megküzdési eszközökkel rendelkezünk, hogy a nehézségekből épülni tudjunk.

A programot részleteiben bemutató mai sajtótájékoztató keretében Sógor Enikő alpolgármester rámutatott, már a mandátumuk elején a városvezetés zászlajára tűzték azt a célt, hogy összefogjanak a város jólétéért és jól-létéért, amely jelen esetben sokkal inkább a mentális jól-létre, a lelki egészségre vonatkozik.

„Ahhoz, hogy akár fiatalként az oktatás területén, akár felnőttként a munka területén jól teljesítsünk, a mentális egészség az alapfeltétel” – fogalmazott az alpolgármester. Csíkszereda Városháza pályázati rendszerében valósította meg annak lehetőségét, hogy átfogó, komplex rendszerben válaszokat adjunk a városunk oktatási intézményeiben felmerülő mentálhigiénés problémákra, elsősorban a kiégés, a bántalmazás, az öngyilkosság, az alkohol- és a drogfogyasztás egyre fokozódó jelenségeire fokuszálva. Ezen a programon belül városunk intézményvezetői, illetve az érdeklődő pedagógusok szakmai személyiségük megerősítését támogató, a vezetői kompetenciát, illetve válsághelyzeti kommunikációt fejlesztő képzéseken vehetnek részt. E felülről induló folyamat végén a legfontosabb célcsoport, a diákok, esetenként a szüleik is a program részévé válnak, hiszen az elsődleges cél a gyermek fejlődésének elősegítése, illetve, hogy az oktatási folyamat, az iskolai környezet elsősorban ne túlzott stresszforrást jelentsen számukra, hanem örömteli építkezési folyamattá váljon, amelyben jól érzi magát pedagógus és diák egyaránt.

A mentálhigiénés kultúra fejlesztése a csíkszeredai oktatási intézményekben című pályázat lebonyolítását az Áradat Egyesület vállalta. A civil szervezet vezetője, Simó Irma szerint a lelki egészség megőrzésére fordított energia háttérbe tudja szorítani a pszichés zavarok túl korai fellépését a felnőttek (igazgatók, pedagógusok) és diákok körében. Ezért tartja fontosnak, hogy a május–június folyamán – első modulként – az oktatási intézményvezetőknek tartott képzések után vezetői szinten elindult egy olyan, az önreflexiós kompetenciát megerősítő, gazdagító folyamat, ami elengedhetlen a jelenlegi körülmények közötti helytálláshoz.

Szeptember–december folyamán – második modulként – a pedagógusok szakmai személyiségének gondozása zajlik. Ennek részleteiről Bartha Dalma iskolai tanácsadó, szupervizor, mentálhigiénés szakember, a program szakmai vezetője beszélt. Elmondta, a városban dolgozó 972 pedagógusból minden nyolcadik, azaz 128 pedagógus vesz részt a projektben, 15 csoport alakult, amelyet elsősorban az iskolai tanácsadók, pszihológusok köreiből jelentkező szakemberek vezetnek. Ezen a szinten a cél lehetőséget biztosítani a hivatásgondozás megtapasztalására, felhívni a figyelmet a tudatosabb szakmai jelenlétre, illetve megalapozni egy egészségesebb mentálhigiénés kultúrát jobb kommunikációs és stresszkezelő technikák átadásával. Mindezekből következik a kiégésnek a megelőzése is, mint az idei képzések átfogó célja. Arról, hogy a kiégés a pedagógusok körében miként tapasztalható, Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője beszélt. 

A pedagógusok szakmai személyiségének gondozása, a stresszkezelési és kommunikációs készségek javítása jelenleg három különböző technikával történik: szupervizió, resztoratív kommunikációs technikák, illetve autogén tréning. A szupervízióról Gábor Zsuzsa pszichológus, iskolai tanácsadó beszélt, a resztoratív (helyreállító) technikákon alapuló esetfeldolgozó csoportokkal való tapasztalatait Kui Eszter Enikő pszichológus, iskolai tanácsadó osztotta meg. Bíró Mária Enikő az autogén tréning módszerét alkalmazza csoportjaiban. A programban részt vevő 128 pedagógus közül 10 román anyanyelvű, velük Oproiu Ramona iskolai tanácsadó foglalkozik. Örvendetes, hogy annak ellenére, hogy kevés a férfi pedagógus, a résztvevők több mint 10 százaléka közülük kerül ki.

Összegzésként Bartha Dalma, a program szakmai vezetője rámutatott: jó érzés úttörő munkában részt venni, hisz a térségben Csíkszereda az egyedüli, ahol ilyen méretekben elindult a mentálhigiénés munka.

Ennek az átfogó programnak a harmadik, de talán legfontosabb rétege az oktatásban részt vevő gyermekek. A mentálhigiénés program következő lépcsője azoknak a témacentrikus szakmai csoportoknak a létrehozása, amelyek egy-egy fontos problémára fókuszálva figyelemfelkeltési, megelőzési és krizísintervenciós esetmegoldó programot dolgoznak ki. Az az elképzelés hosszú távon, hogy ezek a szakmai csoportok egyrészt megelőző programokat működtessenek minden iskolában, például iskolai agresszió témában, ezáltal felhívva a gyermekek, szülők, pedagógusok figyelmét az adott problémára, és azokat a pszichés készségeket igyekezve megerősíteni, amelyek a problémák létrejöttét akadályozzák meg. Ugyanakkor ezek a szakmai csoportok beszólíthatóak az érintett iskolaközösségbe egy-egy felmerülő probléma feldolgozása érdekében, krízisintervenciós csapatként.  Ezen a gyermekeket érintő szinten kapcsolódik majd a projekthez – a fentebb vázolt elképzelés alapján – a Kalot Egyesület is, amely az elmúlt években hangsúlyosan foglalkozott gyermekeket, fiatalokat érintő problémákkal. Amint Fejes Ildikó, az egyesület irodavezetője elmondta, a Nem csak a fizikai erőszak erőszak! című projektjük keretében már három kisfilmet is készítettek. Az első a munkahelyi agresszióra fókuszál, a második a nem fizikai agresszióra. A múlt év októberében pedig a bullying témáját dolgozták fel. A kisfilmek kapcsán már több mint 1200 gyermeknek és fiatalnak tartottak interaktív foglalkozást. A irodavezető örömét fejezte ki, hogy tevékenységük részévé válik a város által kezdeményezett átfogó programnak. 

„Ezzel a programunkkal – túl azon, hogy segíteni tudunk a vezetőknek, pedagógusoknak, diákoknak  az iskolai környezetben – rendszerűen összefogjuk azokat a szakmai erőket is, amelyek hajlandóak együtt dolgozni azért, hogy javuljon városunk mentálhigiénés kultúrája. A létrejött szakmai csoportokba behívott szakemberek segítségével átfogó válaszokat tudunk adni napjaink égető problémáira, javítva ezáltal városunk lakosságának testi, lelki jól-létét” – fogalmazott összegzésként Sógor Enikő alpolgármester.