RÉSZLEGESEN FELTÁRJÁK A MIKÓ-VÁR SÁNC- ÉS ÁROKRENDSZERÉT, KÜLSŐ BÁSTYÁIT

Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyákat kutatják több szelvényben. A várhatóan április végéig tartó ásatás egy későbbi, nagy szabású feltárás és újjáépítés tervezését alapozza meg. A munkafolyamatot Korodi Attila polgármester, Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató és Darvas Lóránt vezető régész ma a sajtónak is bemutatta.

A Mikó-vár övezetének hasznosítása szempontjából nagyra törő távlati célkitűzéseket dédelget a város és a Csíki Székely Múzeum vezetősége: újjáépítenék és látogathatóvá tennék a vár egykori árok- és sáncrendszerét, ezzel együtt pedig kulturális rendezvények rendezett helyszínévé tennék a teljes helyszínt, a vár hátsó udvarával együtt. A folyamat első jelentős lépése a beavatkozási munkálatokat jóváhagyó dokumentáció (DALI) elkészítése. Ennek lezárásához szükség van egy korántsem teljes, de reprezentatív régészeti feltárásra – ez van most folyamatban.

„Az, ahogyan a vár környezetét megörököltük, nem tükrözi a korábbi századok állapotát. A Mikó-vár térsége több annál, mint amit ma ismerünk, és a valós bemutatás érdekében mostanra a 2-3 éve elkezdődött egyeztetések koherens tervvé álltak össze. Jelenleg a DALI fázisában állunk, ennek elfogadását a részletes műszaki tervek követik, majd pályázni fogunk a kivitelezésre” – vázolta a következő lépéseket Korodi Attila polgármester.

„Miután mindezt sikerül megvalósítanunk, akkor egyrészt létrejön a látogatók számára egy rendezett közösségi tér – kiegészülve a hátsó udvarral is –, másrészt pedig a sánc építmény belsejében kialakítunk raktárakat, restaurátori és egyéb szakműhelyeket, mert ezekre óriási szükségünk van” – fogalmazott Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató.

„A mostani ásatásoknak az elsődleges célja, hogy bizonyítani tudjuk a korábbi tervrajzok által jelzett külső várfalak létezését, illetve megállapíthassuk az egykori várárok és a sáncrendszer méreteit” – közölte Darvas Lóránt régész, hangsúlyozva, hogy a köznyelvi szóhasználattal ellentétben a sánc tulajdonképpen egy magasított töltést jelent, nem pedig egy mélyített medret, amire az árok a helyes kifejezés.

Mint megtudtuk: a korábbi századokban a mostani várkastély és a külső várfal között volt egy árok és egy sánc. Az árokból kiásott földből hozták létre a magasított sáncokat, majd a 19. században a sáncokból visszatömték az árkokat. A majdani beruházás ennek a hármas védelmi rendszernek (sánc, árok, külső várfal) a bemutatását szolgálja, minél inkább korhű környezet kialakításával.

Miután a DALI-fázisban felmerült kérdésekre választ kapnak, a most kiásott gödröket – várhatóan április második felében – visszatömik. A régészek arra számítanak, hogy a műemlékvédelmi jóváhagyás előtt teljes feltárást követelnek, és ekkor jutnak el egy, a mostaninál is látványosabb folyamatba.