RENDKÍVÜLI KONFERENCIA AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK JÖVŐJÉRŐL

Több mint száz résztvevője volt annak a nagyszabású szakmai panelbeszélgetésnek, amelyet május 12-én Csíkszereda Városháza szervezett azzal a céllal, hogy bukaresti pénzügyi szakemberek és székelyföldi polgármesterek az elkövetkező évek talán legfontosabb fejlesztési irányairól egyeztethessenek, megvitatva a hitelekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket is.

A szakmai eszmecserének a Csíki Mozi adott otthont, ahol elsőként Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte mindazon polgármestereket, önkormányzatok képviselőit, szakembereket, akik, mint fogalmazott, a konferencián való jelenlétükkel bekapcsolódtak egy olyan párbeszédbe, amely az önkormányzatok jövőjéről szól. „Gyakorlatilag az elmúlt hónapokban, amint egyértelművé váltak a mostani nagyon komoly pályázati időszakok eredményei, legalább annyira egyértelművé vált az is, hogy a következő évekre olyan fajta szervezési munkát kell elvégeznünk, amely garantálja azt, hogy nemcsak ki tudjuk vitelezni ezeket a pályázatokat, hanem hozzá tudjuk rendelni az önrészeket”.

Az egynapos konferencián három panelre strukturálták a szakmai párbeszédet. Az első panel az igények és szükségletek felvázolását tűzte ki célul, a második a finanszírozási források és hozzájuk rendelhető projektek ismertetését járta körül, míg a harmadik panelben egy esettanulmányt ismerhettek meg a jelenlévők. Korodi Attila mellett Soós Zoltán, Marosvásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Kibédi Gyöngyvér, Zeteleka községmenedzsere, valamint Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere értekezett az általuk képviselt települések fontosabb pályázati terveiről, arról, hogy hogyan tervezik az önrész finanszírozását, milyen lehetőségeik vannak ennek előteremtésére, megosztva egymással és a hallgatósággal a beruházási tapasztalatokat, az eddigi kihívásokat.

Csíkszereda kiváltságos helyzetben van – derült ki Korodi Attila polgármester szavaiból – hiszen, elmondása szerint, az „eddigi megismételhetetlen pályázási eredmények a város arculatát teljesen újrafércelik, ám függetlenül attól, hogy az elmúlt három évben mennyit tartalékolt, a beruházások kétszer akkorák lesznek a következő években”. „Gyakorlatilag mi az elmúlt három évben több mint 200 millió lejt tudtunk tartalékolni, de ebből már fogyott is, hiszen a fejlesztésekre költött összeg 137 millió lejt tesz ki. Azt ma már pontosan tudjuk, hogy a különbözet nem fogja tudni lefödni azt, amit a következő öt-hat évben meg kell, hogy valósítsunk. Van már most egy 74 millió lejes kiadási kötelezettség a jelenleg futó projektekből. Közbeszerzés alatt vagy leszerződött pályázatoknál 229 millió lejről beszélhetünk, de ott vannak a saját finanszírozású beruházások több mint 60 millió lej értékben. Pontosan ezért szükséges egy pénzügyi-, tervezési- és menedzsment-rendszer, és az önrészeknek akár a hitelrendszeren keresztül való finanszírozása, hogy ne a kormánytól függjünk, hanem ha a kormánytól bármilyen plusz tartalékot kapunk, azt előtörlesztésre visszaadjuk, hiszen fontos, hogy a munkálatok ne álljanak meg, és a város haladjon”.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azon véleményének adott hangot, hogy bár Székelyföldön nem igazán népszerű a hitelvelvétel gondolata, a jelenlegi versenyhelyzetben ez nem szerencsés, és aki ehhez ragaszkodik, az lemarad. „Én nem vagyok a hitelek ellen, nekem az az elvem, hogy amikor rosszul megy a gazdaság, akkor hitelt kell felvenni, ettől kell felpörgetni a városnak is akár a gazdaságát, és ha jól megy a városnak a gazdasága, akkor akár vissza lehet fizetni ezeket a hiteleket korábban is” – fogalmazott.

Antal Árpád gondolatait továbbvíve, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester is azon a véleményen volt, hogy a hitelek hozzá tudnak járulni bizonyos fejlesztések elindításához, „főleg ott van nagy szükség hitelre, ahol sem kormányprogramot, sem európai uniós forrásokat nem tudunk felhasználni”. „A tömegközlekedés fejlesztése például Marosvásárhelyen jelenleg is egy 20 millió lejes kölcsönnel szerepel. Összhang van abból a szempontból a városvezetésben, hogy nyugodtan lehet hitelt felvenni, ha megvan, hogy mire van szükség, vagy mit szeretnénk fejleszteni, és ennek milyen a megtérülése. Arra például érdemes hitelt felvenni, hogy a városban nagy problémával szembenéző parkolást fejlesszük, magyarán parkolóházakat építsünk, hiszen ezeknek 5-6 év a megtérülési rátája és ez egy nagyon jó arány” – magyarázta. 

A konferencián jelenlévő Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, ismertetve a megyei tanács hitelezési rendszerét, azon véleményének adott hangot, hogy hitelt felvenni nem szégyen, a hitelhez való folyamodás nem egyenlő a korrupcióval, viszont „fontos követni a pénzpiaci mozgásokat, és érezni, hogy mikor érdemes hitelt felvenni”. Úgy kell tekinteni a hitelfelvételre, mint egy lehetőségre, amellyel problémák oldhatók meg – emelte ki. A pénteki csíkszeredai szakmai párbeszédet megtisztelte jelenlétével György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár is.