LEGELTETÉS TÖRVÉNYESEN: VÁRJUK A KÉRELMEKET!
A vadkárok bejelentésére és a kártérítés módszertanára vonatkozóan a korábbiaknál szigorúbb előírásokat fogalmaz meg az idén hatályba lépett 2023/3-as számú kormányhatározat. A gazdák és a pásztorok felelősségén múlik, hogy a vadkárokkal kapcsolatos kártérítés megtörténhet-e, vagy már a bejelentés alkalmával meghiúsul. Csíkszeredában 2023-ra még egyetlen legeltetési engedélyt sem kérelmeztek, holott az érintetteknek május 10. előtt érdemes folyamodniuk a legális legeltetéshez szükséges iratokért.
A 2006/407-es számú vadászati és legeltetési törvényhez alkalmazkodó 2017/191-es számú helyi önkormányzati határozat, újabban pedig a 2023/3-as számú kormányhatározat világosan leszögezi a legeltetés törvényességének mikéntjét. Az RMDSZ által kidolgozott új jogszabálynak köszönhetően a vadkárok megtérítése sok szempontból egyszerűsödött – de csak azok számára, akik törvényesen nevelik és legeltetik a haszonállataikat. Az illegálisan eljáró gazdákra és pásztorokra ugyanakkor nyomást gyakorol: ők eleve nem számolhatnak kártérítéssel, ráadásul jelentős bírság is fenyegeti őket.
Az említett helyi szabályzat hatályba lépését követő évben a gazdák és a pásztorok komolyan vették a rendelkezéseket, azóta viszont nem igazán alkalmazzák. Húsvétig például egyetlen legeltetési engedély sincs még kibocsátva Csíkszereda területére 2023-ra – holott 1000 szarvasmarhaféle, 5500 juh és 500 kecske is szerepel a mezőgazdasági nyilvántartásban! Akik szabályosan legeltetnének, azoknak igyekezniük kell, mert a pásztorok csakis nyilvántartott állatok legeltetetésére igényelhetnek engedélyt, és ennek végső határideje május 10.
A pásztor – aki egyben a rá bízott állatok gazdáit is képviseli – a városháza mezőgazdasági irodájában (44-es iroda) tájékozódhat bővebben a tudnivalókról, és a városházi iktatóban (42-es iroda) nyújthatja be a legeltetési engedély kiváltásának kérelmét. A kérelemben fülszám szerint fel kell sorolnia a rá bízott állatokat – ezeknek tehát a mezőgazdasági nyilvántartóban is szerepelniük kell –, és jelölnie kell, hogy a Csíkszereda közigazgatási területén fekvő 4600 hektárnyi legeltetésre alkalmas terület közül pontosan melyik határrészen kíván legeltetni.
Amennyire a pásztornak érdeke, hogy a rá bízott állatok dokumentáltak legyenek, ugyanúgy érdekük a gazdáknak, hogy a csordák, nyájak őrzése is hivatalos legyen: a pásztornak egyrészt tehát engedélyük kell hogy legyen, másrészt biztosítaniuk kell az állatok megfelelő, emberekkel és pásztorkutyákkal történő védelmét. A pásztorkutyáknak ugyanúgy szerepelniük kell az állatorvosi nyilvántartásokban, és csakis nyomkövetővel ellátott ebek lehetnek! Ha bármelyik feltételnek nem tesz eleget a pásztor vagy a gazda, akkor esélytelen a vadkárok megtérítése!
A pásztornak csordánként/nyájanként 1000 lejes illetéket kell befizetnie egy teljes évre, további 1000 lejt garanciában kell a várospénztárban hagynia – ezt az összeget később visszakapja, ha nem történik kihágás az év folyamán. Az illeték értékét jóval meghaladhatja a begyűjthető bírságok összege (a kihágás súlyosságától függően 500–6000 lej), és nem árt tudni: idéntől szigorúbb ellenőrzések várhatók.
Javasoljuk minden mezőgazdasági tevékenységet folytató személy számára, hogy tájékozódjon részletesen a városháza honlapján közzétett ismertetőből.