A ROMÁN KIRÁLYSÁG HADBA LÉPÉSÉNEK CENTENÁRIUMA„Időtlen időkig fekete pontja lesz lelkünknek” (Fejér Sándor, Csík vármegye alispánja)Fegyveres semlegességét feladva, 1916. augusztus 17-én az antant és Románia vezetői egy titkos szerződést írtak alá, majd tíz nappal az egyezmény után, augusztus 27-én már el is juttatta hadüzenetét az osztrák-magyar diplomáciához. Annak értelmében azonnal (illetve egyes vélemények szerint még a hadüzenet átadása előtt) megindította Erdély támadását.
|
A hadüzenet után a magyar kormány elrendelte több, köztük Csík-, Háromszék, Brassó vármegyék kiürítését, így az erdélyi városokba benyomuló román hadsereg rendkívül leredukálódott lakosságszámú, kiürült településekre érkezett. Bár a hadműveletek egy aránylag szűk sávban és rövid ideig zajlottak, az események mégis mély nyomot hagytak az emberekben.
A Román Királyság hadba lépésének, valamint a hadsereg Csíkszeredán való átvonulásának 100. évfordulóján Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Csíki Székely Múzeum Hajdúnánás Önkormányzatával közreműködve kétnapos rendezvénysorozat keretében elevenít fel néhány emlékképet az első világháború csíki, erdélyi történéseiről az alábbi program szerint:
2016. szeptember 9., péntek
19.00 óra / Csíki Mozi Koszta István – Székely kálvária című dokumentumfilmjének vetítése
2016. szeptember 10., szombat
10.00 óra / Szabadság tér Koszorúzás a Márton Áron-szobornál
11.00 óra / Fodor Ház (Csíksomlyó) A Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékmű avatása
18.00 óra / Mikó-vár Emlékképek a Nagy Háborúból / Csíkszereda–Hajdúnánás – kiállításmegnyitó Buczkó József: Székely menekültek Hajdúnánáson – könyvismertető előadás
A vendégeket köszönti: Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere Szólláth Tibor Zoltán, Hajdúnánás polgármestere
A kiállítást megnyitja: Darvas-Kozma József esperes Kiss Róbert honvédzászlós
Házigazda: Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója
Közreműködik: Márdirosz Ágnes színművész
Fotó: 16-os honvédek előrenyomulása Magyaros fele 1916 októberében (Koszka Gyula felvétele. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum tulajdona.) |