Épült a magyar szentek tiszteletére
„Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!”

 

Tervezte: Makovecz Imre és Bogos Ernő építész

Csíkszereda barokk templomát – a Szent Kereszt-templomot – , mely 1751–58 között épült, egészében gyűrű, védőfal vette körül. Ennek több mint fele most is létezik. Az új templomot szintén ilyen védőfal veszi körül. A hurokszerű falgyűrűkben a végtelenség jelét látjuk, akár a két karikagyűrű összeillesztésében. A házasságban a felek egyek lesznek, mégis mindegyik a maga sajátos jegyeit megtartja. Így a régi templom jól társul az újjal, anélkül, hogy egyik a másikat sértené. Méreteikben is arányosak. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel.” (Makovecz Imre)

A templombelső
egy mindent átfogó teret ábrázol, melyet a világ világosságában lehet szemlélni. Ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. Amikor lelkesültségében az ember megsejti Isten közelségét, ott sátrat akar építeni, mint ősei a pusztában (Lk. 9,33). A jurta, a kúpos hajlék, a sátorház bibliai és magyar örökségünket képezi, mely egész Eurázsiában fellelhető. (Kúpos lak a világ képzelt közepén, az egek tengelyével, egy ősmintának a megjelenítési formája.) Szülőhely a világ közepe, az a hajlék, ahol elvágták a köldökzsinórt. Az egyház esetében az a hely, hol a keresztségben Isten gyermeke lettem.

Az új szentegyház új gondolatot testesít meg: a magyar nép már 1000 éve megalapította keresztény államát és megkapta Szűz Máriában égi Nagyasszonyát. Ezzel együtt megtalálta helyét a többi keresztény nép között. Napjainkban a magyarság újra beilleszkedik a keresztény értékrenden létrejött európai államok közösségébe, melyet a Napba öltözött Asszony és fia óv. Az EU-zászló tervezőjét az üdvtörténeti múlt ihlette, amikor a Jelenések asszonyának ismertetőjeleit, a 12 csillagból álló koszorút tűzte rá a kék alapszínre (a Szűzanya és az egyház egybeolvasztott képe, lásd Jel 12,1k).

A templom közén elhelyezett kimagasló oltár magát Jézus Krisztust és eukarisztikus megjelenési helyét jelenti. „Az Ige testté lőn és miköztünk lakozék.” Minden szentmisében az Ige szentségi formában történő megjelenítésének tanúi és egyszerre ünneplő részesei vagyunk. „A liturgikus reform szerint centrális menzát kell építeni, mely Krisztus misztikus testének közepében, a közösség középpontjában helyezkedik el. A centrális épület középpontja fölött opeion épült, felülvilágítóval, négy angyallal, akik lefelé néznek az oltárra.” (Makovecz Imre)

A templom üvegkupoláján át az ég felé tekinthetünk, s rajta keresztül a fény az oltárra, az egyetlen kitüntetett pontra, a kiemelkedő misztikus hegyre, kőre esik. A fény középről sugárzik szét és megvilágosít minden embert. Az igazi világosság a mi világunkba jött és a szentmiseáldozatban önmagát osztja szét. A világosságot nem lehet elrejteni. Ha Krisztus köré gyűlünk, ránk árad a fény. Így leszünk mi is a világosság fiai. Minden a központra irányul. Az oltáron és az oltár körül történik.

Az átlátszó kupola mellől négy őrálló angyal néz le az oltárra, jelzik a már elérkezett kegyelmi idő (kairosz) fontosságát. Ők egyúttal Krisztus Urunk dicsőséges eljöveteléről is biztosítják a jelenlévőket, aki híveit megszabadítja és megjutalmazza.

A templom bejárata kapukból tevődik össze. Ezek a székely porták jellegzetességei. Azon csak tudatosan lehet ki-bejárni, betévedni soha. A díszítőminták a műemlék templomról valók és a Székelyföldnek sajátos, keresztény motívumai. „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél.” (Iz. 26,2k). Az Úr üzenete rátalál a csíki székelyekre, akik nagy kincseket őriznek: Szent István hitét, Szent István földjének szeretetét és hűségesek maradtak azokhoz az eszményekhez, amelyeket Szent István tűzött a magyar nép egére.

Az északi oldalon ajtó van
, amelyet szükség szerint ki lehet tárni, menzát elhelyezni, hogy a szent liturgiába a kint tartózkodó hívek is be tudjanak kapcsolódni.

Az alagsorban 250 tanuló oktatását biztosítjuk. Van három tanterem, boldog P. Rupert Mayer-kápolna, meleg konyha, kamra, férfi és női illemhelyek (500 nm). Rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig.

A földszinten és a galérián 300 ülő és 200 állóhely van, 1 személyre 1,4 nm területtel számolva.

A műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, hanem kiegészítik egymást, sőt ereje nő az újjal, ahogy a család sem gyengül az új nemzedékkel, hanem erősödik.

A hely szentségét igazolja a hívek kitartó ragaszkodása, mert Csíkszeredában nincs még egy olyan hely, ahol 250 éven át naponta annyit imádkoztak volna, mint itt. E megszentelt helyre építettünk
új templomot, ahol 21 éve a tél zordságában és a nyár hevében a hívősereg is „élő áldozattá vált Krisztusban”. A deszkatemplom földje is megszentelődött a telek zordságában és a nyarak hevében, „hol az ájtatos erőtlenség alázatos imáiban lelket kér a küzdő erőnek”.

MINDENT ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE!
(Darvas-Kozma József esperes-plébános)

 

 

A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia székhelye: Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38. szám, tel.: 0040 266 311 726.

http://www.hhrf.org/szentkereszt/

Rendezvényajánló

MÁJ Böjte Csaba: SZENT LÁSZLÓVAL A BOLDOGSÁGRA VEZETŐ PARANCSOLATOK ÚTJÁN
30
MÁJ Ilyés Zsolt: IRÁNYÍTÓI VAGY ÁLDOZATAI VAGYUNK ÉLETÜNKNEK?
26
MÁJ MŰVÉSZEK ÁGYÚDÖRGÉSBEN. ERDÉLY AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN – kiállítás
25
MÁJ KINEDOK VETÍTÉSEK – Normál autista film
18
MÁJ MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK! – interaktív élmény- és játékpark
18





 



KIADVÁNYOK A VÁROSRÓL


 



 



GALÉRIA

EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA 2014

2013. MÁRCIUS 15. – ünnepi rendezvénysorozat

Önkormányzati labdarúgótorna a Városnapok keretében

Karácsonyváró koncert, karácsonyfadíszítés és gyertyagyújtás advent harmadik vasárnapján

Mikulás-váró ünnepség